Felkészülés földrengésre

Magyarország nem tartozik a kiemelkedően földrengésveszélyes területek közé, ennek ellenére erős rengések időnként előfordulnak, és a távoli országok is mindinkább elérhetővé válnak a magyar turisták számára is. Érdemes tehát a földrengéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat megismerni.

Földrengés: A Föld felszínének hirtelen rázkódása. A földrengések általában tektonikus eredetűek, de vulkánkitörések, föld alatti üregek beomlása stb. is okozhatnak földrengést. A földrengéskor felszabaduló energia rengéshullámokat kelt, amely hullámok elérik a Föld felszínét.

Szeizmológia:Földrengéstudomány, a geofizikának a földrengésekkel, azok regisztrálásával és a Föld belső szerkezetének vizsgálatával foglalkozó ága. A földrengések előrejelzése: A tudomány mai állása szerint nem lehetséges. Azt tudjuk megbecsülni, hogy egy bizonyos időszakban milyen valószínűséggel fog egy adott méretű rengés kipattanni a vizsgált területen. Intenzitás: A földrengésnek egy adott helyen az emberekre, illetve az emberi építményekre gyakorolt hatásának mértéke, melynek mértékét a 12 fokozatú EMS (Európai Makroszeizmikus Skála) skálán szokás megadni. Ez a régebben használt Mercalli-skála, illetve MSK-skála pontosított változata. Az épületek sérülésére az V-nél nagyobb fokozatú intenzitásértékek esetében lehet számítani. Magnitúdó: A rengés során felszabaduló energia, melynek mérésére a Richter-skála szolgál. Ha egy rengés magnitudója egy egységgel nagyobb a másikénál, akkor az kb. 30-szor nagyobb energiát jelent. Hipocentrum: A földrengés kipattanási helye, mélysége néhány km-től egészen 700 km-ig terjedhet. Epicentrum: A földfelszínnek közvetlenül a hipocentrum felett elhelyezkedő pontja, az okozott károk általában itt a legjelentősebbek. Utórengések: A nagyobb földrengéseket követő kisebb magnitúdójú rengések, számuk elérheti akár a több százat, vagy ezret is. Kisebb méretük ellenére a főrengés által megrongált építményekben komoly károkat okozhatnak.

A XX. század legjelentősebb magyarországi rengései:

Az eddigi legerősebb rengés Magyarország területén Komáromban volt, 1763-ban. Epicentrális intenzitása IX, magnitudója kb. 6.3 volt

A földrengések megfigyelt gyakorisága a Földön (1900 óta):

jellemző	magnitúdó	éves átlagos előfordulás
óriási	8 és nagyobb	1
nagyon nagy	7 - 7.9	18
erős	6 - 6.9	120
közepes	5 - 5.9	800
kicsi	4 - 4.9
csekély	3 - 3.9
nagyon csekély	< 3.0	M 2 - 3: naponta kb.1.000 M 1 - 2: naponta kb.8.000

Hogyan érzékelhető a földrengés?

Kezdetben gyenge rezgést érzünk, amelyet intenzív, többirányú, akár körkörös mozgású rázkódás követ, és morajló vagy bőgő hang kísér. Mindez nem tart tovább néhány, vagy néhány tíz másodpercnél.

A földrengést megelőzni, elkerülni nem lehet, de felkészülni szükséges:

· a sérülések (ember, állat) és az anyagi kár minimalizására,

· 3 napos önellátó élethelyzetre.

Ha a földrengésre felkészülsz, egyúttal felkészülsz egyéb veszélyhelyzetekre is!

FELKÉSZÜLÉS

Átgondolni,milyen sérülések érhetnek bennünket és otthonunkat,

és ezeket hogyan kerülhetjük el, illetve minimalizálhatjuk.

A felkészülés lépései:

1. lakásunkat; jelöljünk ki menekülési útvonalakat,
2. 3 napra elegendő létfontosságú eszközöket, élelmiszereket, sőt autónkban is tartsunk veszélyhelyzeti felszereléseket,
3. a védekezési, menekülési lehetőségeket,
4. a veszélyhelyzeti magatartásmódokat,

- elsősegély-nyújtási ismereteket,

- kézi tűzoltó készülékek használatát.

Mit tegyünk tehát földrengés előtt?

Tegyük biztonságossá lakásunkat:

Sétáljunk végig lakásunkon, és gondoljuk végig, hogy mi történhet a berendezési tárgyakkal erős rázkódás esetén. Kérhetünk tanácsot szakemberektől is (építész, mérnök, biztosító stb.).

Mi rejthet veszélyt?

· A felújításra váró munkákat végezzük/végeztessük el (pl. megrepedezett falak, gyenge kémény, laza vagy hiányos tetőcserepek)

• Falra rögzített ill. nehezebb tárgyakat (pl. tükör, festmény, polc) erősítsük meg;

az ágyakat ne ezek közelébe helyezzük,

· A törött ablaküvegszilánkoktól függönnyel védekezhetünk.

· Az éghető anyagokat, házi vegyszereket fűtőtestektől, nyílt lángtól tartsuk távol

· A fontos iratokat tűzbiztos dobozban tároljuk,

A menekülési útvonalakat: - minden családtagunk ismerje,

- mindig hagyjuk szabadon;

- próbáljuk is ki, hogy felidézhető legyen vészhelyzetben!

Legyenkészenlétben:

- Vastag ruha, cipő, kesztyű (ezek megvédhetnek meneküléskor az éles törmelékektől, szilánkoktól, hideg időjárástól)

- Elsősegély doboz

- Tűzoltó készülék

- A családtagok és a segélykérő telefonszámok (pl. a telefonkönyv borítóján)

- Generátor a létfontosságú elektromos eszközök (pl. kerekesszék) működtetéséhez

- Veszélyhelyzeti csomagok:

1. (élelmiszer, 12 liter víz/fő, váltóruha, fényképek a családtagokról, barátokról)
2. (gyógyszerek, iratok, pénz, a gyerekek kedvenc játékai)
3. (rendkívüli időjárás -hideg, hőség, vihar-, illetve rossz útviszonyok esetére)
4. vastag ruhanemű, takaró, elemlámpa, rádió, elemek, síp ,nem romlandó, magas energia tartalmú élelmiszerek (szárított gyümölcs, mogyoró, csokoládé), személyes irataink.

Legyen megfelelő biztosításunk!

A szomszédokkal is egyeztessünk (pl. egymás segítése, háziállatok elhelyezése)

Ismerjük meg, mit kell tennünk földrengés bekövetkeztekor, és készítsük fel gyermekeinket is. Ha az iskolában éri őket földrengés, kövessék a pedagógusok útmutatásait, semmiképp se maradjanak egyedül!

Mit tegyünk földrengés esetén?

Amíg tart a rengés:

• Ne hagyjuk el az épületet, illetve ne próbáljunk meg bejutni, ugyanis a legtöbb sérülés ilyenkor történik (Pl. ledőlő kémény, lehulló vakolat, üvegcserép miatt)

o Az épületen belül igyekezzünk minél távolabb kerülni ablakoktól, üvegektől, könyvespolcoktól és olyan tárgyaktól, amelyek leesve sérülést okozhatnak. A konyhából biztonságosabb helyre (pl. nappaliba) meneküljünk.

o Keressünk menedéket az asztalok alatt, ajtókeretben, a szoba sarkában.

A rengést követően:

• Ellenőrizzük, hogy mi magunk vagy a többiek megsérültek-e, szükség van-e elsősegély-nyújtásra,
• Elemlámpával ellenőrizzük, majd zárjuk el a gáz- és elektromos készülékeket, az elektromos főkapcsolót. A gázvezeték főkapcsolóját csak szivárgás gyanújakor szabad elzárni, visszakapcsolni pedig csak szakembernek lehet!
• Ha feltételezhetően sérült a vízvezeték, ne használjuk a WC-t.
• Kisebb kezdeti tüzet elolthatunk kézi tűzoltó készülékkel vagy letakarással.

o Elemes rádión, televízión keresztül tájékozódjunk a kinti helyzetről, a veszélyelhárítók utasításairól.

o Készüljünk fel az esetleg bekövetkező utórengésekre. Az erősen megsérült épületeket minél hamarabb el kell hagyni.

• Vegyünk fel vastag ruhát, cipőt, kesztyűt, hogy védjük magunkat.
• Vegyük fel a kapcsolatot a szomszédokkal, lehet, hogy segítségre szorulnak vagy segítséget nyújthatnak.
• Nyugtassuk meg a riadt állatokat. Ha lehet, őket is menekítsük ki.
• Vigyük magunkkal a kitelepítési és veszélyhelyzeti csomagunkat.
• Biztosítsuk lakásunka a betolakodók ellen.
• Liftet használni tilos.

o A szabadban kerüljünk minél messzebb az építményektől, fáktól, elektromos vezetékektől.

• Gázok és füst ellen védjük arcunkat, szemünket, a szabad bőrfelületet nedves ruhával.
• Ha vízparton vagyunk, igyekezzünk minél távolabb kerülni a víztől cunami veszély miatt.

Ha tömegben vagyunk: (pl. bevásárló központban, színházban),

Vigyázzunk, nehogy a pánikba került tömeg összetaposson. Maradunk védett helyen, amíg tart a rengés.

Ha autóval közlekedünk:

Álljunk meg az út szélén, távol hidaktól, felüljáróktól.Maradjunk az autóban.

Őrizzük meg nyugalmunkat, segítsünk másokon!

Mit NE tegyünk földrengés esetén?

- Ne használjuk a telefont, kivéve életveszély esetén!

- Ne gyújtsunk gyufát vagy villanyt!

Forrás: GeoRisk (Földrengéskutató Intézet Kft.)

British Columbia honlapja: http://getprepared.ca/risks/earthquakes