Az egyre gyakoribb természeti katasztrófák évente majdnem 330 milliárd euró veszteséget fognak okozni a világnak 2030-ig, igaz, a biztosítások sok pénzt megspórolhatnak a károsultaknak. Az elmúlt 20 évben 1,3 millió ember haláláért tehető felelőssé az extrém időjárás. Az egyre gyakoribb és súlyosabb extrém időjárási események évente 328 milliód euró (421 milliárd dollár) kiadást okozhatnak az emberiségnek - állítja a Vöröskereszt és az Európai Bizottság (EB) közös jelentése, amelyet a CNBC idézett. A természeti csapások életeket követelnek és elpusztítják az emberek vagyonát, sokszor olyanokat sújtva a leginkább, akik amúgy is nehéz körülmények között élnek - kommentálta a jelentést Kristalina Georgieva, az EB humanitárius segítségnyújtásért is felelős biztosa. A tanulmány készítő két szervezet célja, hogy kampányt indítson a jobb felkészülés érdekében. A helyzet súlyosságát statisztikai adatokkal támasztják alá. Ezek szerint az elmúlt húsz évben a világ minden táján 4,4 milliárd ember szenvedett valamilyen súlyos természeti csapás miatt. A halálos áldozatok száma 1,3 millió, a gazdasági veszteség értéke 1,5 ezer milliárd euró volt. A Vöröskereszt számításai szerint minden 77 eurócent, amelyet biztosításra költöttek, a kockázat mérséklésével 11,47 euró megtakarítást hozott. Idén csak Európában számos ország szenvedett az árvizektől. Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában egész régiókat érintett ez a természeti katasztrófa, amely több tucat ember halálát okozta mindkét országban. Boszniában kétmilliárd euróra, Szerbiában 1,5 milliárd euróra becslik a károk összegét. Az év elején Nagy-Britanniában hatezer lakást rongáltak meg a heves viharok. A szigetországban soha nem látott mennyiségű esőt hozott a január, amit februárban árvizek követtek. Klímaváltozás nélkül is A Vöröskereszt és az Európai Bizottság jelentésének publikálását ugyan az ENSZ klímavédelmi konferenciájához igazították, ám a felmérés nem feltételez közvetlen kapcsolatot a globális felmelegedés és a szokatlan időjárási jelenségek között. Ugyanakkor megállapítja, hogy 2015-től kezdve évente átlag 375 millió ember szenvedhet a Föld légkörének felmelegedésével összefüggő természeti jelenségek miatt. A Global Commission on the Economy and Climate szervezet a múlt héten hozta nyilvánosságra azt a tanulmányát, amelyben igyekezett megcáfolni egy régi feltételezést a klímaváltozással kapcsolatban. Nevezetesen azt a hüvelykujjszabályt, amely szerint a káros jelenség elleni intézkedések és a gazdasági növekedés elősegítése ellentmond egymásnak. A jelentés szerint a szén-dioxid-kibocsátást szolgáló fejlesztések éppen ellenkezőleg hatnak, lendületet adnak a gazdaságnak. Energiafogyasztás A világgazdaság energiafelhasználása harmadával nőhet 2030-ig - állítja Felipe Calderon, volt mexikói államfő, a globális klímabizottság elnöke. A következő másfél évtizedben a világ országaiban 90 ezer milliárd dollárt fognak költeni infrastruktúra-fejlesztésre. Ezek a beruházások a városi rendszereket, a föld kihasználását és az energiaszolgáltatást is érinteni fogják. Az olyan energiaügyi aktivisták számára, mint Calderon, ez lehetőséget nyit a szén-dioxid-kibocsátó technológiák lecserélésére. Eközben figyelembe kell venni a károsanyag-kibocsátásban mutatkozó óriási különbségeket. Calderon szerint az egyesült államokbeli Atlanta magán- és tömegközlekedése tízszer több szennyező anyagot bocsát a levegőbe, mint a spanyolországi Barcelona közlekedési rendszere. A különbség oka, hogy az amerikai metropoliszt kiterjedt elővárosi hálózat veszi körül és tömegközlekedése hiányos, miközben a második legnagyobb spanyol városban tudatosan tömik a pénzt a tömegközlekedés fejlesztésébe.